A betonelemekből összeállított termofor gyűjtőkéményeket eredetileg vegyestüzeléssel fűtött lakásokba szánták helytakarékosság és a kivitelezési munka egyszerűsítése érdekében. Később a vezetékes gáz gyors elterjedése során ugyanezt a konstrukciót használták nyitott égésterű gáz készülékek égéstermékének gyűjtő jellegű elvezetésére.
A termofor gyűjtőkémény az egymás fölötti lakásokban működő fa és széntüzeléses kályhákban keletkező magas hőmérsékletű füstgáz égéstermékéhez kiválóan megfelelt – a kialakuló nagy huzat üzembiztosan elszállította a füstöt.
A gázkészülékeknél az alacsonyabb füstgáz hőmérséklet miatt, jóval kisebb a huzat értéke, ezért az egyes lakásokban kialakuló, eltérő nyomásviszonyok könnyebben befolyásolják a teljes rendszer működését.
Fokozza a problémát, hogy a gáz tökéletlen égése során keletkező szénmonoxid láthatatlan, szagtalan gáz, érzékelése – ha nincs beépítve CO riasztó a lakásba – nagyon nehéz. Tünetei fejfájás, hányinger, fáradtságérzés sokszor már csak akkor tudatosulnak, amikor a mérgezett már elveszti cselekvő képességét.
A visszaáramlásokat legtöbbször egy-egy lakás levegő ellátásának hiánya okozza. Nyitott égésterű készülék esetén az ábrán látható módon az égéhez szükséges oxigén utánpótlása a lakásból történik, ezért a lakás folyamatos levegőztetésével kell gondoskodni a megfelelő mennyiségű beáramlásról a külső térből.
Korábbiakban a levegő beáramlása önműködően megoldódott a lazán illesztett faablakokkal, de az energia megtakarítás miatt beépülő fokozott zárású, szigetelt műanyag és hasonlóan kialakított új faablakok beépítése esetén külön szerelvénnyel (légbevezető elem) kell gondoskodni a levegő beáramlásról.
A kéményműködés labilitása miatt a termofor kéményekre általában csak vízmelegítő készülékeket kötöttek a lakások fűtését konvektorokkal oldották meg. A kombi készülékek megjelenésével a gyűjtőkéményes lakásokban is megjelent az igény a korszerűbb radiátoros fűtésre történő átállásra. A folyamatos működésű kazánok égéstermék elvezetését már nem lehetett rábízni a labilis működésű kéményekre, ezért elszívó ventilátorokat telepítettek a kéményekre, ezzel biztosítva az állandó huzatértéket.
Nyomás- és kondenzvíz állósági követelményeket nem támasztottak termofor kéményekkel szemben, ezért a kondenzációs készülékek számára a kéményt mindenképpen át kell alakítani. Nyomásállóvá kell tenni, az égési levegőt be kell vezetni a készülékbe és gondoskodni kell az alacsony égéstermék hőmérséklet miatt nagy mennyiségben keletkező kondenzvíz összegyűjtéséről és elvezetéséről.
A feltételeket a KREA K2+ rendszer beépítésével lehet teljesíteni.
A referencia lista hosszából is lehet következtetni, hogy a termofor kémény felújítása megrendelői oldalról nézve nehezebb szervezési ügy. Termofor kémény felújítása után nincs vegyes üzem, nyílt égésterű gázkészülék és kondenzációs kazán közös kéményen semmilyen módon nem üzemelhet együtt!
A gyűjtőkéményre kötött összes gázkészüléket le kell cserélni kondenzációs kazánra!
A csatlakozás beépítését abban az esetben is célszerű elvégeztetni, ha a készülékcsere helyett pillanatnyilag elektromos megoldás mellett dönt a lakástulajdonos, mert szakszerű beépítésre utólag nincs lehetőség. A beépített csatlakozó lehetővé teszi, hogy koncepció váltás esetén, újból lehet gáz fűtő vagy vízmelegítő készüléket használni a lakásban. A nem használatos bekötő csonkokat biztonságosan lelehet zárni, nem látható módon a falsík alatt is.
Jellegzetes Termofor gyűjtőkémény látkép
Elvi működési rajz
Nyitott égésterű készüléknél az elszívó ventillátor a kéményre van építve
A KREA K2+ felújításnál is nagyobb méretre kell a kéményt marni
A felújítás során a koncentrikus kialakítás akkor ajánlott, amikor a gyűjtőkémény a lakások belső részében helyezkedik el. Ha nem koncentrikus rendszert alakítanánk ki, akkor az égési levegő bejuttatásához a gázkészüléktől csővezetéket kellene építeni a külső térig – esetleg szobákon keresztül – amely esztétika és kivitelezési költség szempontjából is kedvezőtlen.
Egy marógéppel tágítható (egyesített falu) termofor kémény lehetőséget ad arra, hogy koncentrikus kialakítású gyűjtőkémény készüljön belőle KREA K2+ és Furanflex segítségével.
A kémény belső marása hidraulikus hajtású, nagy teljesítményű, speciálisan erre a feladatra kifejlesztett marógéppel történik, az előzetesen elvégzett hő és áramlástechnikai számításoknak megfelelő méretre.
A kéménykürtő felmart belső felületre FuranFlex, hőre keményedő kompozit műanyag borítás kerül, amely egy csőhéjat ad a külső térből beszívott égési levegőnek. A FuranFlex bélelésre az összes gázkazánnál acél bekötőidom kerül, ez ad lehetőséget az égési levegő beáramlására.
A FuranFlex-el kibélelt kürtőbe kerül a KREA K2+ nemesacél korrózió álló rendszer, amelynek feladata az égéstermék elvezetése.
A kémény falán kialakított koncentrikus bekötésre csatlakozik végül a gázkazán esztétikus acél cső a csőben vezetéke.
A kéményre csatlakozó kazánok – típusuktól függően – saját belső, vagy a KREA K2+ rendszer csappantyújának beépítésével gátolják meg az égéstermék visszaáramlását a nem működő készülékbe.
Az felújított kéményen csak egységesen kondenzációs kazánok működhetnek!
Elvi működési rajz
Új kondenzációs kazán koncentrikusan csatlakozik a KREA K2+ rendszerrel felújított Termofor gyűjtőkéményre
A KREA K2+ rendszerrel történő felújítás során a szétválasztott kialakítás abban az esetben ajánlott, amikor:
a., az égési levegő bevezetése a kazánhoz közeli ponton lehetséges
Pl. a készülék olyan helyiségben van, amelynek az egyik fala a külső térrel van kapcsolatban. A szétválasztott rendszer kialakítása ebben az esetben olcsóbb, mint egy koncentrikus kémény kialakítása.
b., a kéményjárat szűk és nem felmarható elemekből épült
Pl. a kéményépítést nem szakemberek végezték, rossz méretekből, elhúzásokkal építettek be a betonelemeket.
A termofor kémények egy részénél az égéstermék elvezető csövet vékonyfalú vasbeton héjból gyártották, amelyet nem lehet felmarni. Egy belső tisztítás a csatlakozások környékén rendszerint belógó drótok miatt ebben az esetben is szükséges, de az átmérő növelése nem lehetséges.
A KREA K2+ bélelő rendszer így közvetlenül a letisztított járatba kerül. A gázkazán és a kémény között az égéstermék elvezető csövek acélból, vagy PPS- ből, a gázkazán és a külső tér közötti levegő csövek PPS-ből készülnek a szabványoknak megfelelő módon.
Az átalakítás, így akár fűtési szezonban is elvégezhető, de érdemes előre gondolkodni! Egy felújított kémény esetében, a téli időszakban, váratlanul előforduló kényszerű kazáncserét végrehajtani a többi lakó bevonása nélkül csak a már korábban KREA K2+ rendszerrel felújított kémény esetében lehet megtenni!
Elvi működési rajz
Új kondenzációs kazán szétválasztottan csatlakozik a KREA K2+ rendszerrel felújított Termofor gyűjtőkéményre